A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek etiológiai háttere jelentős részben közös.

A közelmúltban két obszervációs vizsgálat eredményei is igazolták az átlagosnál nagyobb arányban növényi eredetű összetevőket tartalmazó étrend kedvező kardiovaszkuláris hatásait.

Az interleukin-6 gátló ziltivekimab csökkentette több gyulladásos és a trombózisra utaló biomarker szintjét a magas ateroszklerotikus kockázatú, közepes vagy súlyos krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedőkben.

Kombinációs kezelés (5 mg/10 mg rosuvastatin/ezetimib) 6 hetes alkal­mazása hatására cukorbetegek LDL-koleszterin-szintje és apoB/A1 aránya hasonló mértékben csökkent, mint napi 20 mg rosuvastatin monoterápia mellett. A trigliceridek és a szabad zsírsavak szintje jelentősebben csök­kent a kombinációs terápiában részesült csoportban. A betegek mindkét kezelést jól tolerálták.

A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism közleménye szerint a szójafogyasztás javíthatja a policisztás ovárium szindrómában szenvedő betegek metabolikus és kardiovaszkuláris állapotát.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

A plazma össz-homociszteinszintje a coronaria betegség és stroke erős, független kockázati tényezője. Kínai szerzők azt igazolták, hogy az ischaemiás stroke akut fázisában a plazma emelkedett tHcy-szintje a mortalitás erős prediktora.

A koleszterincsökkentő sztatinok vagy fibrátok idősekben egyharmaddal csökkentették a stroke kockázatát, de egy új, megfigyeléses vizsgálat szerint a koronária események kockázatát szedésük nem befolyásolta. 

Az oxidált kis denzitású lipoprotein (oxLDL) szérumszintje előrejelezheti a fenntartott virológiai választ azokban a krónikus hepatitisz C vírus (HCV) fertőzésben szenvedőkben, akiket interferon (IFN) alapú terápiában részesítenek.

Keveset tudunk a teljes koleszterin (TC), a nagy denzitású lipoprotein koleszterin (HDL-C) és e kettő arányának (TC/HDL-C) a stroke-kockázattal való kapcsolatáról. Egyes prospektív vizsgálatok szerint a TC magas szintje növeli az összes stroke, főleg az ischaemiás stroke rizikóját, míg más tanulmányok nem találtak ilyen kapcsolatot. Mindeddig nagyon kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a HDL-C és a TC/HDL-C hogyan befolyásolja a stroke kockázatát, s a létező kevés vizsgálat eredményei ellentmondásosak. Ismert, hogy a férfiak és a nők HDL-C-szintje jelentősen különbözik, s nem világos, hogy a stroke-kal kapcsolatos korábbi eredmények mindkét nemre vonatkoztathatók-e. Emellett az sem ismert, hogy miként függ össze a TC, a HDL-C és a TC/HDL-C arány a vérzéses stroke-kal.